A vitorláshajó üzemanyaga a szél, hajtómotorunk pedig a vitorla. A vitorla pedig akkor fogja meghajtani a vitorlást, ha befogjuk vele a szelet. Ha ezt helyesen tesszük, akkor nyomáskülönbség ébred a vitorla két oldala között, ami a rudazatnak és a hajótestnem átadva hajtja a hajónkat. A vitorla behúzását a sottkötél segítségével tudjuk megtenni, a feladat pedig […]
Read MoreTanfolyamainkon rögtön az első napon megtanuljuk, hogy öt szélirány létezik: 1. szembeszél, (a hajó ugyan nem halad, de fékezésre ez a legjobb irány) 2. negyedszél (amikor a szél a hajó hossztengelyéhez képest “ferdén elölről” érkezik) 3. oldalszél, más néven félszél (amikor a szél a hajó hossztengelyéhez képest oldalról, azaz merőlegesen érkezik) 4. háromnegyedszél vagy másnéven […]
Read MoreA régi mondás szerint a vitorláshajó olyan jármű, amelynek üzemanyaga a szél, motorja pedig a vitorla. Annak, aki a vitorlást szabadidős célokra használja és nem versenyzésre, mindössze kettő vitorlára van szüksége: nagyvitorlára (grósz) és orrvitorlára (fock). A nagyvitorla részei A nagyvitorla az a vitorla, amelyet az árbocra húzunk fel, alsó élét pedig a baum (“bumm”) […]
Read MoreMint oly sok minden, napjainkban a vitorla is műanyagból készül, a régi idők vitorlavásznaihoz képest sokkal tartósabb minőségben. A műanyagvitorla jóval alaktartóbb és erősebb, mint vászon elődei voltak, és sokkal könnyebben szárad. Ami árt neki, az a napsütés (UV sugárzás) és az erős szélben való lobogtatás. Előbbi az anyag idő előtti elöregedéséhez vezet, utóbbi pedig […]
Read MoreA spinakker egy öblös szabású, könnyű, színes anyagból varrt (manapság inkább ragasztott) orrvitorla, amelyet hátszélben és raumban (háromnegyedszél) használhatunk. A spinakkervitorla mellé két behúzókötélre (sottok), egy felhúzókötélre, valamint egy spinekkerbumra (karabínerrel ellátott fém cső) van szükségünk, no meg a palstek csomó ismeretére, hogy a sottokat a vitorla sarkaiba köthessük. Az én receptem a spinakkerezéshez: először […]
Read MoreSokan kérdezik, mi a fő különbség a jollék (svertes vitorláscsónakok) és a kabinos, tőkesúlyos hajók között, és miért hajóznak “olyan kis picike lélekvesztőkkel” is. Nos, a kishajók kényelmét nem lehet összehasonlítani a tőkesúlyos társaikéval, de nem is erre készültek: jolléval, vagyis uszonyos nyitott sportvitorlással lehet igazán megtanulni a vitorlázást (nem “kamionnal”, azaz nagyhajókkal). Olcsón beszerezhetők […]
Read MoreA tőkesúly nélküli vitorlás csónakokon, vagyis a jollékon az uszony (hajós nevén svert) hivatott csökkenteni a hajó oldalra sodródását (“abdrift”). Ez a hatás szél ellen vitorlázva, vagyis negyedszélben a legnagyobb, így a svertet ilyenkor teljesen le kell engedni. De mi történik a többi szélirányban? A svert beállítása hátszélben Minél inkább hátulról kapja a hajó a […]
Read MoreHamarosan kezdődik a Balatonon a szezonnyitó belvízi vitorlástanfolyamunk, amelyre már minden helyünk decemberben elkelt, sőt már az elméleti vizsgán is túl vagyunk. Milyen munkákat kell elvégeznünk, hogy szépen felkészített hajókkal várhassuk vendégeinket? A hajótest előkészítése Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szép novemberi időben az előkészítő munkák zömét el tudtuk végezni. A legfontosabb ezek […]
Read MoreSokszor meglepődöm azon, hogy még a tapasztalt vitorlázók is sokszor “túl lezseren” kezelik a csörlőt és a csörlőre tett köteleket, kezük épségét kockáztatva ezzel. A hajózás veszélytelen sport, ha a természettel szembeni alázatot és saját felszerelésünk precíz kezelését megtanuljuk, és alkalmazzuk a jelmondatunkat: “aki vitorlázik, ne siessen”. Mire való vitorláshajón a csörlő? A csörlő arra […]
Read More“Kedves Péter! Szeretnék Tőled olvasni a vitorlák /fok, grósz/ trimmeléséről. Mikor kell, mikor nem szabad, milyen mértékben, együtt a kettőt,vagy külön-külön, szél erősség, szél iránya? Azokban az irodalmakban melyeket találtam szinte semmi sincs erről. Egyesek azt írják pl. hogy sok jelentősége nincs. Mégis, ha korrektül szeretném használni a vitorlákat, érdemes-e ezzel foglalkozni? Válaszodat várva és […]
Read More