Szélirányok és a vitorláshajó sebessége

Tanfolyamainkon rögtön az első napon megtanuljuk, hogy öt szélirány létezik: 1. szembeszél, (a hajó ugyan nem halad, de fékezésre ez a legjobb irány) 2. negyedszél (amikor a szél a hajó hossztengelyéhez képest “ferdén elölről” érkezik) 3. oldalszél, más néven félszél (amikor a szél a hajó hossztengelyéhez képest oldalról, azaz merőlegesen érkezik) 4. háromnegyedszél vagy másnéven “raum” (amikor a szél ferdén hátulról csap bele a vitorlákba) 5. hátszél.

No de melyik szélben siklik a leggyorsabban a vitorlás?- teszik fel a kérdést majd minden tanfolyamunkon vendégeink, jogosan, hiszen a sebesség élménye miatt is hajózunk (no meg a jó társaságért, a csobbanó hullámokért, a simogató napfényért, a holdfényes horgonyzásokért és még…)

A sebességérzet negyedszélben a legnagyobb, amikor megdől a hajó, szemből érkeznek a hullámok, vizes a fedélzet, arcunkba csap a szél. Ha viszont ilyenkor megmérjük a sebességünket (pl. egy kézi GPS készülékkel) majd leejtünk oldalszélbe, csodálkozva látjuk, hogy gyorsul a hajónk, miközben a sebességérzetünk csökken.

A jelenség magyarázata a valódi szélből a menetszél hatására kialakuló látszólagos szél, amely negyedszélben a legerősebb, hiszen a valódi szél is kicsit szemből fúj, a menetszél is; ezekből nagyobb szélérzetünk keletkezik. Bővebb szélirányok felé haladva azonban a valódi és a menetszél vektora egyre inkább különböző irányú lesz, így a szélérzetünk is csökken. Nem így a sebesség: míg negyedszélben “cirkálva” túl sok energia megy el a hajó dőlésére, addig félszélben és raumban szinte minden “szélmorzsa” hasznosul és sebességgé válik. Hátszélben aztán ismét csökken a sebesség, mivel felhajtóerő már nem keletkezik a vitorlákon, csak tolóerő, ami kisebb erejű.

Hajótípustól függ, hogy az oldalszél vagy a raum lesz-e a leggyorsabb irány. A hosszú, keskeny hajók (pl. cirkálók) inkább félszélben, a lapos, szélesebb hajók (“rohanógépek”) inkább raumban szeretnek menni.