VITORLÁS SZÓTÁR

A spinakker luv szárába akasszuk be a spibumot, majd húzzunk a sottokon”

Egy kis történelmi bevezető a magyar hajózásról és hajósnyelvről

Egykor Fiumében magyar Tengerészeti Akadémia működött, kereskedelmi hajóink az óceánokat járták. A sporthajózást a Széchenyi és Festetics családok honosították meg a Balatonon, Angliából hozva versenyjachtot és hajóépítőket.

Az árboc, vitorla, horgony kifejezéseink nagyon régiek, versenysportunkban viszont a külföldről jött angol, német, holland szakemberek máig éreztetik hatásukat: hozták magukkal a szakkifejezéseiket, melyek -alaposan elferdítve- most is használatosak a magyar vitorlássportban. Kezdjük el őket már a tanfolyam előtt megtanulni!

Abdrift – a hajó oldalra való sodródása, csúszása

Abwind – zavart szél

Achterstag – hátsó árbocmerevítõ “drótkötél”

Aerodinamika – légerőtan

Ahoi – régi hajós üdvözlés (pl. Sziriusz, ahoi!)

Állókötélzet – az árbocot négy irányban tartó fém sodronykötelek (vorstag+ vantnik+ achterstag)

Árboc – a vitorlázat tartóoszlopa

Bandázsolás – a kötélvég összefonása (másnéven “babázás v. fuxolás”)

Backbord (ejtsd:bekbord) – a hajó menetirány szerinti bal oldala

Backbord-szabály: különbözõ oldali irányú széllel hajózó vitorlások találkozásánál annak van elsõbbsége, akinek a bumja balra áll (vagyis jobbról kapja a szelet)

Balcsapás – a hajó balcsapáson halad, ha a vitorlába “balról csap” bele a szél

Ballon – nagyméretû, könnyûszeles orrvitorlák gyûjtõneve (pl. spinakker ballon)

Beggelés – az orrvitorla széllel szembeni elfordítása

Beaufort-skála (ejtsd: bofort) – 0-12 fokozatú tapasztalati szélerõsség skála

Behajózás – hajóra szállni, felkerülni az utaslistára

Bilge – hajóûr, pl. a fenékdeszka alatti tér

Bilgepumpa – fenékvíz-szivattyú

Bika – fedélzeti v. parti kötélrögzítõ alkatrész

Boci – mentõcsónak, hajó után köthetõ pici evezõs csónak

Bója – a mederfenéken rögzített úszóképes (jelzõ)eszköz

Bolcni – csapszeg

Bókony – a hajó bordái

Bríz – könnyû szél

Bugsprit (ejtsd: bagszprit) – a hajóorrból kinyúló rúd (“orrsudár”)

Bum – a nagyvitorla alsó élét tartó rúd (“baum”)

Bumlift – nagyvitorla pihentetõ kötél (másnéven “dirk”)

Cirkálás – szél ellen történő vitorlázás, cikkcakk vonalban (=kreuzolás)

Cirkáló – klasszikus, kecses tőkesúlyos vitorláshajó. Az utána szereplő szám a nagy+orrvitorla névleges (2 dimenziós) felületét (m2) jelenti, pl. 50-es cirkáló

Cleat és Clemm (ejtsd:klít, klemm) – kötélszorítók

Cockpit (ejtsd:kokpit) – a fedélzeti munkatér

Code-lobogó – a klasszikus jelzőlobogó-ábécé

Csáklya – rúdra erősített kampó

Csiga – görgős kötélvezető

Csomó – a sebesség mértékegysége, 1 tengeri mérföld/óra, azaz 1,85 km/óra (=knots)

Dakron – műanyag vitorlavászon Deck (ejtsd: dekk) – fedélzet

Denevér – a nagy vitorla hátsó, ívelt oldala

Dinghy (ejtsd: dingi)uszonyos hajó, v. mentőcsónak angol neve

Dirk – nagy vitorla pihentető kötél (másnéven “bumlift”)

Döghullám – a szél elülte után megmaradó kellemetlen hullámzás

Drengolás – benyomulás, versenyen pl. az ellenfél és a bója közé

Dörzsléc – a hajó szélét védőszegély

Dűznihatás – réshatás, a levegő felgyorsulása a nagy vitorla és az orrvitorla között

Ejtés – elkanyarodni a széltõl = ejteni a hajót

Élesedés – a szél felé kanyarodni

Equator – (lat.=egyenlítő) az egyetlen magyar tervezésű és építésű óceáni vitorlás, tervezte Gál József 1990-ben. Kiemelkedően tengerálló típus, gyártják tavi és tengeri változatban

Fall – felhúzókötél (orrvitorlafelhúzó = fockfall; nagyvitorlafelhúzó = grossfall)

Flatterolás – a vitorla lobogtatása

Flaute – szélcsend

Flokko – könnyű széljelző szalag

Fock (ejtsd: fok) – orrvitorla

Fockroller: orrvitorla besodró

Fordulás – hajónkkal a szél felé történő irányváltoztatás

Freibord – szabad oldalmagasság a vízvonaltól

Frühstart – korai rajt versenyen

Fux – az orrkabin neve (fuxluk, “rókalyuk”)

Génua – az árboc vonalától hátrébb nyúló nagyméretű orrvitorla

Gleitolás – siklás, erős szélben a könnyű hajók a vízből szinte kiemelkedve siklanak

Gross (ejtsd:grósz) – nagy vitorla

Habléc – hajók orrfedélzetén található vízlevezető “bajusz”

Hafenmeister (ejtsd:háfenmájszter): kikötőmester

Hajólevél – a hajó forgalmi okmánya

Hajózási Szabályzat (“HSz”) – a Vízi Kresz, 39/2003 (VI.13.) GKM rendelet

Halzolás – a hajó széliránytól elfelé való csapásváltoztatása, más néven perdülés. Ilyenkor kell ügyelni a bumra és a fejünkre!

Halfej – a nagy vitorla felső sarkába préselt fémlemez

Havaria – baleset Jib (ejtsd:dzsib) – erős szeles, kicsi orrvitorla Jobbcsapás – a hajó jobb csapáson halad, ha a vitorlába “jobbról csap” bele a szél

Jolle – uszonyos, kabin nélküli sportvitorlás

Kajüt – hajófülke, lakótér

Kalóz -háromszemélyes biztonságos jolle, Carl Martens tervezte 1934-ben (=Pirat)

Karabiner – rugós csat

Kiel (ejtsd:kíl) – tőkesúly

Kieler – tőkesúlyos hajó

Kielwasser – farvíz

Kimm – sarkos építésű hajóknál a fenék síkjának és az oldal síkjának találkozása

Kitisztázás – az összegubancolódott kötél kibogozása

Kiülés – az erős szélben megdőlő jóllét a szél felőli oldalra való kiüléssel stabilizáljuk

Kikötõmester – a kikötő hajókkal és hajósokkal foglalkozó segítőkész mindenese

Kompasz – iránytű, tájoló

Kreuz, kreuzol (ejtsd:krajc) – cirkálva vitorlázik

Kuh-forduló (Q) – szamár- vagy tehénforduló. Erős szélben veszélyes halsolni, ezért “Q-alakban” fordulunk meg, a hajó orrával a szél felé

Kutter-vitorlázat – két orrvitorla egymás mögött + nagy vitorla

Laterál felület – a hajótest vízbe merült részének oldalnézeti vetülete

Látszólagos szél – mozgó hajón a valódi szelet a menetszelünk élesebbé teszi, mozgó hajóra mindig a látszólagos szél hat

Latni – vitorlamerevítő vékony léc vagy műanyag lap

Lazy Jack (ejtsd:lézidzsek) – a nagy vitorla bumra szerelt zippzáros huzata

Lee-oldal – a hajó szél alatti oldala

Lobogtatni – vitorlás hajót megállítani a vitorlák kilobogtatásával lehet

Luv oldal – a hajó szél felőli oldala

Luftkasztni – légkamra

Mannschaft (ejtsd: mancsaft) legénység, versenyzőtárs

Mancsaftolni – a kormányzás kivételével a többi hajósfeladat elvégzése

Manőver – a hajóval végrehajtott műveletek, mozdulatok neve

Manőverslukk – erős szeles kikötés után a kapitány és legénység által közösen fogyasztott alkoholtartalmú ital (tanfolyamunkon a kapitány speciális hínárpálinkája)

Marás – a Balaton déli partján, a víz alatt húzódó keskeny, sekély zóna

Megfeneklés – sekély vízen történő fennakadás

Munkapad – sín, melyre a nagy vitorla alsó behúzócsigáját szerelik. (=leitvágni)

Navigáció – hajózástan, helyzetmegállapítás+hajóvezetés

Negatív csapás – cirkálásnál a céltól távolodó, de magasságot gyűjtő szakasz

Nut – horony, vájat, csatorna neve

Osztályjelzés – a hajó típusának jelzése a nagy vitorlán

Óvózászló – piros zászló, mellyel versenyen jelezzük az ellenünk szabálytalankodó hajó és a zsűri számára az óvás tényét

Őzni – kötélvezető karika

Pádli – egytollú, rövid evező

Palstek: csathurok, a leggyakoribb vitorláscsomó (névadója: Stekk Pál legendája)

Peilung – terelőbója versenyen Persenning – vitorlavédő huzat

Pillangóvitorla – a spinakker magyar neve

Pilotkönyv – a vízterület jellegzetességeit és a kikötőket bemutató könyv

Pozíciólámpa – napnyugtától napkeltéig menetben használandó jelzőlámpa

Pozitív csapás – cirkálásnál a célunkhoz közelebb vívõ szakasz

Pöff – hirtelen szélerősödés, széllökés (=bõ)

Préselés – élesen szél ellen való vitorlázás

Puffer – ütközőpárna (=fender)

Pütting – jollén a vantni rögzítő verete

Raum – háromnegyedszél

Reffelés – a vitorlázat erős szélben való csökkentése, kurtítása

Reménytelen helyzet – ha ellenfelünk a cirkálószakaszon előttünk haladva zavart szelet kelt, fokozatosan sebességet vesztünk

Répa – a vitorla (pl. spinakker) nem kívánt megcsavarodása (dupla csavar: szaloncukor) felhúzás közben

Rig – a rudazat (árboc, bum)+merevítőkötelek együtt

Saling (ejtsd: száling) – árbocmerevítő keresztrúd

Schooner (ejtsd:szkúner) – kétárbocos tengeri vitorlás, a hátsó árboc magasabb

Schwert (ejtsd: svert) – jolle leengedhető uszonya, oldalsodródás ellen

Sekli – mozgó részek összekapcsolására szolgáló csavaros alkatrész

Sott – vitorlabehúzó kötél (pl. focksott, gross-sott)

Sloop-vitorlázat – a legelterjedtebb egyárbocos vitorlázat, orrvitorla+nagy vitorla

Sója -lejtő, melyen a jollét vízre teszik

Spanner – feszítõszár

Spinakker – Hátszélvitorla, az orrvitorlák egy speciális fajtája, könnyű/közepes szélre Spinakkerbum – a hátszélvitorla szél felőli (luv) sarkát támasztja ki

Stagreiter – orrvitorlakapocs (=lovas)

Standard – széljelző az árboc csúcsán (=”windex”)

Steuerbord (ejtsd:stajerbord) – a hajó menetirány szerinti jobb oldala, kormányféloldal

Stopper: kötélfogó

Schwert (ejtsd:svert) – a jolle uszonya

Szélbeállás – a hajó orrát a szél felé kormányozva hagyni, hogy elfogyjon a lendület

Szeksztáns -tengeri csillagászati navigációban használt tükrös szögmérő

Unterlieck – a nagy vitorla alsó éle

Útjog – elhaladási jog, elsőbbség

Takarás – a vitorla és a hajótest szélárnyékos tere

Takk – csapás (lehet: jobb, bal, pozitív, negatív)

Takli – vitorlázat Tengeri mérföld (tmf v. M) – kb. 1852 méter

Top – az árboc csúcsa

Topfény – horgonyzáshoz bekapcsolt körbevilágító fehér fény

Tőkesúly – víz alatti ellensúly, nagyobb hajókon (=kiel, v. ballaszt)

Tőkesúlyos hajó – tőkesúllyal és kabinnal rendelkező nagyobb vitorlás (=kieler)

Trapéz, trapézol – a jollevitorlázó erős szélben a hajó oldalán áll, az árbocra rögzített speciális kötél és heveder (trapézmellény) segítségével

Traveller – a munkapad speciális fajtája, könnyen állítható

Trepni: padlódeszka

Trimmelés – a vitorlázat és a rig finom állítása

Trimmzsinór – a vitorlában lévő vékony állítózsinór

Tükör – a hajó hátsó síkja

Vorlieck – a nagy vitorla első éle

Vorstag (ejtsd: forstág) – az árbocot előre merevítő drótkötél

Vantni – az árbocot oldalra merevítő drótkötelek (=csarnak)

Veret – a fém alkatrészek gyűjtőneve

Vízből mentés – (=Man Over Bord) a hajóból kiesett személyért ill. tárgyért való gyors visszatérési manőver, melynek sorrendje: ejtés hátszélig, halzolás, élesedés és melléállás úgy, hogy a mentendő a szél felőli oldalon legyen

Yacht v. Jacht – nagyobb méretű (luxus) túrahajó